ELŐADÓINK és az ÖSSZEFOGLALÓK
A képre kattintva letöltheti a konferencia kiadványát!
Előadás összefoglalókat, előadóik szerinti ABC sorrendben olvashatják.
Felújítandó építményekkel kapcsolatos szakértői feladatok – Almássy Piroska
(Techno-Wato Kft.)
ÖSSZEFOGLALÁS:
Az építmények üzemeltetői legritkább esetben építőmérnökök, vagy építőiparban jártas szakemberek. Az épületeken keletkezett avulásból, vagy egyéb okokból kialakult problémák megoldását ezért független szakértők bevonásával igyekeznek megoldani. A korábbi gyakorlat az volt, hogy rögtön kivitelezőket kerestek, akik saját ötleteiket szorgalmazták és nem volt céljuk az okok kiderítése. Számtalan rosszul sikerült felújítás vezetett arra, hogy az üzemeltetők változtassanak ezen a gyakorlaton. Jelenleg az alábbi feladatokat kell elvégezni a szakértőknek:
- Diagnosztikai mérések és azok dokumentálása (statikai, szilárdsági, hőfizikai, korróziós, vízszigetelés, gépészettel összefüggő problémák rögzítése, építmények alatti és melletti szükség szerinti üregkutatás stb.)
- Mérési eredmények kiértékelése és osztályba sorolása
- A várható élettartam és az épület funkciójának megfelelő felújítás, javítás műszaki leírása, mely alapján üzemeltető kivitelezési árakat tud kérni (Külön kérésre tervezői költségbecslés készítése)
- A felújítás műszaki ellenőrzésével kapcsolatos iránymutatások
Vadátjáró az M6 autópálya felett – Balogh Ádám
(FŐMTERV Zrt., Tervező mérnök)
ÖSSZEFOGLALÁS:
Az M6 autópálya befejező szakasza jelenleg kivitelezés alatt áll, építése várhatóan ez év végén befejeződik. A határ közelében erőteljes vadmozgások figyelhetők meg, ezért a helyi vadásztársaságok kérésére egy, a szabványos minimumnál nagyobb, 40 m hasznos szélességű vadátjáró épül. A projekt előkészítése során az építtető NIF Zrt. részéről igényként merült fel az átmenő nemzetközi forgalom miatt egy jellegzetes, látványos, kiemelt „határhíd” megvalósítása. A célkitűzések teljesítésére a FŐMTERV Zrt. egy egyedi, látványos, háromtámaszú műtárgyat tervezett. Előadásomban a műtárgy tervezésével és megvalósításával kapcsolatos tapasztalatokat és érdekességeket osztom meg.
Vízzáró szerkezeti beton újrahasznosított adalékanyaggal – Bányai Kitti – Dr. Czoboly Olivér – Dr. Orbán Zoltán
(PTE MIK Szerkezetek Diagnosztikája és Analízise Kutatócsoport,
Beton Technológia Centrum Kft.)
ÖSSZEFOGLALÁS:
Meggyőződésünk, hogy feladatunk természeti kincseinkkel a lehető legjobban gazdálkodni, illetve, hogy egy szerkezeti anyag életciklusa a bontással nem ér véget, hanem újraindítható, amennyiben egy új szerkezet építőanyagaként él tovább. Kutatásunk célja megmutatni egy létező projekt keretein belül, hogy egy vasbeton szerkezet bontásával kapott építőanyagból –darált betonból- olyan szerkezeti beton készíthető, amelyre nem egy gyengébben teljesítő anyagként kell tekintenünk, hanem úgy, mint a jövőképünkre. Továbbá legalább olyan jól funkcionálhat, mint egy hagyományos osztályozott kavicsból készült transzportbeton. Ennek a körforgásnak a témakörét járjuk körbe, az újrahasznosított adalékanyag előkészítésén, az abból elkészített beton vizsgálatán, a gyártott beton és szerkezet környezetterhelésének vizsgálatán keresztül, annak költségelemzéséig.
Új cementek az építőiparban – Csókás Elek
(Beton Technológia Centrum Kft., ügyvezető)
ÖSSZEFOGLALÁS:
A környezettudatosság egyre nagyobb hangsúlyt kap az életünkben. Erre válaszul világszerte új cementtípusok kerülnek bevezetésre (pl. CEM V, CEM VI, illetve CEM II/C-M cementek), melyeknél a helyi adottságok mellett különös figyelmet fordítanak a környezettudatosságra. Ennek egyik szakaszaként a Duna-Dráva Cement Kft. (DDC) bevezette a CEM II/A-LL 42,5 N típusú cementet. Noha hazánkban egy viszonylag új cementtípusnak számít, külföldön már széles körben elterjedtek a mészkő-portlandcementek és azon belül a CEM II/A-LL cementek. A Beton Technológia Centrum Kft. (BTC) kiterjedt laboratóriumi kutatást végzett a DDC CEM II/A-LL 42,5 N cementtel készíthető betonokról, illetve a kezdeti bevezetés technológiai felügyeletét is ellátta. Emellett jelenleg végzi a CEM II/B-LL 42,5 N cement laboratóriumi vizsgálatait. A hazai alkalmazást segítve, jelen előadásban összefoglaljuk a főbb tapasztalatokat a mészkő-portlandcementekkel, illetve az egyéb új cementtípusokkal.
Budapesti Atlétikai Stadion – Ferencvárosi szivattyútelep fővészkiömlő kiváltása – Demsa Norbert
(Colas Alterra Zrt. , építésvezető)
ÖSSZEFOGLALÁS:
A Budapesti Atlétikai Stadion tervezett helyén futott a ferencvárosi szivattyútelep fővészkiömlő műtárgya, mely eredeti helyén ellehetetlenítette a stadion alapozási munkálatait, ezért ki kellett váltani. A kiváltás résfalas munkatér határolás segítségével, 3000-es belső átmérőjű vasbeton csövek telepítésével valósult meg. Az eredeti szelvény és a kör keresztmetszet csatlakozásánál 1-1 vasbeton műtárgy épült, továbbá a teljes csatorna szakasz védőfödémmel lett ellátva.
Hídtervezés, szerkezetelemzés, és részlettervezés az Allplan Bridge programmal – Eleméry Gábor
(Tangens Kft., ügyvezető igazgató)
ÖSSZEFOGLALÁS:
A Tangens Kft. előadásában bemutatja hidak tervezésének korszerű, parametrikus eljárását az Allplan-Bridge program használatával. Különböző statikai vázú, keresztmetszetű, és geometriájú hidak példáin keresztül egy olyan szoftvert ismertetünk, amely egy platformon képes a vázlattervektől a számításokon át a részletes kiviteli tervek elkészítésére. A BIM munkamódszer a teljes tervezői folyamatot végig kíséri. Az időbeli változások figyelembe vétele, a negyedik dimenzióban történő gondolkodás fontos követelménye az építési fázisok pontos leképezésének. A parametrikus modellezés által minden geometriai variáció könnyen nyomon követhető, ezáltal a modell automatikusan illeszkedik a megváltozott elvárásoknak.
TENSA POLYFLEX – rugalmas öntött dilatációs rendszer – Gábor Szabolcs
(Mageba Hungary Kft., Sales Project Manager)
ÖSSZEFOGLALÁS:
A mageba által kifejlesztett Tensa Polyflex rugalmas öntött dilatációs rendszer a hagyományos aszfalt dilatációs rendszerek előnyeivel rendelkezik, azonban a hátrányokat hatékonyan kiküszöböli. A különböző méretekben elérhető rugalmas öntött dilatációs rendszer akár 135mm mozgástartomány felvételére is képes. Magyarországon is több helyen beépítésre került, így gyakorlati tapasztalatokra is lehet támaszkodni a termék kiválasztása illetve betervezése során. A jövőbeli fejlesztések a termék további szélesebb körű felhasználását teszik várhatóan lehetővé.
24 ÉV – 24 KERÉKPÁROS HÍD – Hiros Károly
(Speciálterv Kft., mélyépítési irodaigazgató)
ÖSSZEFOGLALÁS:
A 24 éve alapított Speciálterv Kft. hídépítési irodájának szakmai evolúcióját legjobban a cég által tervezett gyalogos és kerékpáros hidak mutatják meg, mivel ezek a szerkezetek lehetőséget adnak eltérni a szokásoktól és egyedit tervezni. Megmutatni a szerkezeti variációkban rejlő lehetőségeket különlegest, és újat létrehozva emelni az épített környezet minőségét a legszebb építőmérnöki feladat, ugyanakkor jelentős felelősség, hogy amit létrehozunk az esztétikus, gazdaságos és funkcionális legyen. Különböző szerkezeti rendszerű, már megépült hidjainkon végig haladva mutatjuk be tapasztalatainkat.
Népligeti felüljáró jelene és jövője – Hodik Zoltán
(BKK Közút Zrt., híd és műtárgy főosztályvezető)
ÖSSZEFOGLALÁS:
Az előadásban bemutatásra kerül a Népligeti felüljáró állapota, és az azt meghatározó vizsgálatok. Ismertetésre kerülnek a jelenleg zajló vizsgálatok és előkészítése. Bemutatásra kerül a híd jövőjével kapcsolatos elképzelések, a vizsgálatok eredményeiből adódó lehetőségek és a döntési pontok.
BIM a hídtervezésben a hídépítésért – Horváth Adrián, Balogh Ádám
(FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt.)
ÖSSZEFOGLALÁS:
A FŐMTERV Zrt. Híd- és Szerkezettervező Irodája 2004-óta Tekla Structures BIM program alkalmazásával tervezi a hidak acélszerkezeteit. Az elmúlt években több olyan tervezési munkában vettünk részt az Iroda, amelyekben kötelező volt a terveket BIM környezetben elkészíteni – igaz ezeknek egyike sem volt hídtervezés. A hídtervezés speciális területe a szerkezettervezésnek, a magasépítéstől jelentősen eltérő tervezési folyamatokkal, gyakorlattal, valamint egyedi geometriai problémákkal. A BIM, mint folyamat alkalmazásának előnyei és korlátai ennek megfelelően jelentősen eltérnek a jelenleg szabályozott és kidolgozott BIM környezettől. Az irodán felhalmozódott tapasztalatainkat osztjuk meg az előadásban, s javaslatot fogalmazunk meg a BIM alkalmazására híd projektekben, ezen belül kiemelten a tervezés területére fókuszálva.
Törökországi tapasztalatok a 2023. februári földrengés után – Dr. Joó Attila László
(BME Hidak és Szerkezetek Tanszék, egyetemi docens)
ÖSSZEFOGLALÁS:
A 2023. február 6-i két nagy földrengés után magyar mentőcsapatok siettek a helyszínre, hogy segítsék a mentési munkálatokat. A Hunor csapat kíséreteként csatlakozott a mentési munkákhoz a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 4 statikus oktatója, kutatója, hogy segítsék a mentőscsapatok munkáját Antakya városában. A közvetlen életmentés után pedig az Isztanbuli Műszaki Egyetemmel és a AFAD-dal, a törökországi katasztrófavédelemmel együtt vizsgáltak állva maradt épületeket Kahramanmaras városában. Az előadás röviden beszámol az épületkárokról és a tapasztalatainkról.
Hajdúszoboszló KFCS híd teherbírás helyreállítása – Karácsony Antal
(Magyar Közút Nzrt. Hajdú-Bihar Vármegyei hídmérnök, okleveles építőmérnök)
ÖSSZEFOGLALÁS:
A 13+192 km. sz-ben lévő 3871 törzsszámú Hajdúszoboszló előtti 21. sz. Keleti-Főcsatorna-híd felújítási munkáit kellett elvégezni a nyertes ajánlattevőnek a Speciálterv Kft. kiviteli tervei alapján. Az előzetes helyszíni felmérés alapján elmondható, hogy a függesztő rudak alsó szakaszának korróziós károsodása jelentős volt, átlagosan ~15-20 % körüli keresztmetszet csökkenés volt tapasztalható. További vizsgálatok eredményeként megállapításra került, hogy az acélelemek vastagságcsökkenése meghaladja a 40%-ot, a híd rendeltetésszerű használatra plusz beavatkozás nélkül nem volt alkalmas, megerősítésére soron kívül szükség volt. A függesztőrudak megerősítésének tervezésére a Tervkovács Kft. kapott felkérést. A felújítási munkák műszaki átadása 2022. június 27-én zárult.
ABM típusú előregyártott hídrendszerek bemutatása – Kardos Gábor
(FERROBETON Zrt., Infrastruktúra üzletágvezető)
ÖSSZEFOGLALÁS:
Az ABM Europe előregyártott vasbeton elemes boltozatos hídrendszere sok szempontból egyedülálló innováció. Az elmúlt, csaknem 30 évben előre gyártott hidak tervezésével és építésével foglalkozó nemzetközi társaság, mely a Ferrobeton Zrt-vel történt állapodott meg a hídrendszer magyarországi gyártásáról. A vasutak, közutak, kerékpárutak, vízfolyások, külön szintű kereszteződésénél alkalmazható rendszer elemei az ország egyik legnagyobb beton- és vasbetonelem- előregyártó vállalatának a Ferrobeton Zrt.-nek dunaújvárosi és szolnoki telephelyein készülhetnek idén januártól. A hídépítésekre szánt idő általában véve is kritikus tényező, azonban a forgalomban lévő utak és vasutak esetén a hidak építési munkálatai során ez hatványozottan igaz. Az ABM előregyártott elemeiből épített hidak esetében, – szemben a helyszínen betonozott monolit szerkezetekkel – a helyszíni kivitelezés teljes időtartama legalább a felére vagy csökkenhet. Az egyes elemek mérete úgy lett tervezve, hogy azok közúti szállítása könnyedén és gyorsan megoldható legyen, így a munkaterület egészen extrém körülmények között is, rövid időn belül alkalmassá tehető a telepítésre. A híd előregyártott elemei üzemi körülmények között elkészülhetnek akár helyszíni munkafolyamatokat megelőzően. Igy vasbeton hídszerkezet helyszíni szerelése, hídmérettől függően néhány nap alatt megtörténhet. A hídszerkezet szigetelés és töltésépítés után azonnal teherbíró, fogadhatja a közúti vagy vasúti forgalmat. A gyors építés kevesebb feladatot jelent a megvalósítás helyszínén. A rezsiköltség csökken, hiszen nincs szükség zsaluzatra, helyszíni betongyártásra és időjárás sincs hatással az építésre, a munkaterület lényegesen kevesebb beavatkozáson esik át. A monolit szerkezethez képest a felhasznált vasbeton mennyisége 30-40%-kal is kevesebb lehet. Ez nem csak olcsóbb kivitelezést eredményez, de a környezetre gyakorolt lényegesen kisebb ökológiai lábnyomot is.
Gurulóutak felújításának tapasztalatai a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren – Orbán Zoltán
(Budapest Airport Zrt., Épületek és építmények vezető)
ÖSSZEFOGLALÁS:
A repülőterek forgalmi területeinek követelményeit nemzetközi légügyi előírások szabályozzák, melyek folyamatosan követik az iparág változásait. Nem csak a legi járművek mérete, súlya, hanem a forgalom is jelentősen megnőtt az elmúlt évtizedek alatt. A változó elvárásoknak úgy kell megfeleltetni a burkolatokat, hogy reptéri üzemelése folyamatosan biztosított legyen. A kivitelezések során a műszaki és gazdaságossági feltételek mellett a kivitelezésre fordított idő is nagyon fontos szempont a munkálatok előkészítése során. Ezen elvárások kapcsán számos különleges technológiát műszaki megoldást alkalmazunk, annak érdekében, hogy a feladatainkat a lehető leghamarabb megvalósítsuk. Az előadás során bemutatásra kerül néhány organizációs követelmény, melyet a vállalkozóknak figyelembe kell venni forgalmi területeken végzett munkák alatt. Illetve bemutatásra kerül néhány olyan speciális technológiai megoldás, ami a gyors munkavégzést segíti elő. A megvalósult munkák azt mutatják, hogy egy ilyen összetett környezetben is a megfelelő előkészítés nagyban elősegíti, a gyors és minőségi munkavégzést.
Budapest Atlétikai Stadionhoz kapcsolódó gyalogos híd megvalósítása – Rofrics Alíz
(Hídépítő Zrt., Vezető mérnök)
ÖSSZEFOGLALÁS:
A híd fő funkciója az Atlétikai VB alatt a csepeli bemelegítő pályák összekötése az atlétikai stadionnal. A szerkezet típusa egy pilonos ferdekábeles egy nyílású híd, melynek hossza 168m, hasznos szélessége 7m. A pilon magassága 70m dőlésszöge 81°. A pilon az osztószigeten helyezkedik el, ami ketté osztja a zsilip előtt a Dunát a Hajózó ágra és a Turbina ágra. A szigeten való munkavégzést egy bárkahíd segítségével lehetett kiszolgálni. A szigeten már meglévő dupla szádfalsorral volt körül határolva, azonban ez nem volt megfelelő a szükséges munkagödör kialakítására ezért egy új szádfalas munkatárhatárolást kellett építeni. A hídfők és a pilon is cölöp alapokon nyugszik, a hídfőknél 2x5db összemetsző cölöpalapok a vízszintes erők felvételét szolgálják. A kivitelezés során el kellett dönteni, hogy a pilon milyen módon lesz megépítve, a legmegfelelőbb alak kialakítása érdekében a pilon egy TS80-as bárkán vízszintesen lett illesztve és egyben került beemelésre a végleges helyére. Meg kellett tervezni a pilon fogadáshoz szükséges segédszerkezeteket, melyekkel a végleges pozícióba pontosan be lehetett állítani. A beemelés a Clark Ádám úszódaru végezte. A beemelés során szükséges vízmélység eléréséhez mederkotrás kellett végezni. Főtartó a csepeli oldalon gyártópadon került összeszerelésre majd betolása. 14 tolási fázis volt, a végkereszttartók a végleges helyükön épültek be a tolási fázis legvégén. A tolást 15 méteres tolócsőr segítette. A hídon 2 db vízszintes és 10 db függőleges TMD csillapító berendezés került felszerelésre. A pályát 53db sodronykötél függeszti fel a pilonhoz és a az egyensúly megtartása érdekében 3 db hátrakötő kábel feszíti le a pilont szigeten lévő alaphoz. 6 db saru került beépítésre, melyből 2 db vízszintesen lett elhelyezve 3 db pedig nyomó és húzó erő felvételére is képes. Egyedi tervezésű dilatáció valósult meg. A pilon csúcs megközelítése csak alpintechnikával lehetséges és az építés során is jelentős alpintechnika alkalmazására volt szükség.
Unortodox korrózióvédelem – Dr. Seidl Ágoston
(c.egyetemi docens)
ÖSSZEFOGLALÁS:
A korróziót gyorsító körülmények: agresszív környezet, építési hibák, túlzott fizikai-kémiai igénybevétel. Különleges esetekben nem szokványos (unortodox) megoldásokat kell alkalmazni. Az építéskémiai termékek megfelelő technológiával párosítva eredményes védekezést tesznek lehetővé. Az előadásban néhány esettanulmányon keresztül mutatjuk be az építéskémiai anyagok hatásos alkalmazhatóságát.
Anyagtani tervezés hasonlóságai és eltérései a karbonátosodásnak és a kloridoknak kitett vasbeton szerkezeteknél – Spránitz Ferenc
(betontechnológus szakmérnök, Dolomit Kftf.)
ÖSSZEFOGLALÁS:
Az előadás ismerteti a megújuló Eurocode 2 szerinti anyagtani tervezés előzményeit, okait (összhang teremtése az erőtani és a tartóssági tervezésben). Megvalósult német és amerikai példákon keresztül mutatja be a karbonátosodást és a kloridkorróziót okozó molekula- és ionvándorlás ellenállási és hatásoldalának fizikai törvényszerűségeken alapuló tervezési modelljét. Szakirodalmi adatokra támaszkodva mutatja be az adott környezeti ellenállási oldalt leginkább meghatározó kötőanyagfajták hatékonysági sorrendjét. Hazai vizsgálatok alapján ad egyfajta anyagtani magyarázatot a kloridtámadásnak rövidebb vagy hosszabb ideig ellenálló betonok összetételi tervezéséhez. A pórusstruktúra modelljének újfajta jellemzőivel ad magyarázatot arra, hogy a különböző környezeti igénybevételekhez és használati élettartamokhoz miért illeszkednek eltérően a különböző cement/kötőanyagfajták.
Robinson híd acélszerkezetének parametrikus tervezése – Szabados Mihály
(Speciálterv Kft., acélszerkezeti főmérnök)
ÖSSZEFOGLALÁS:
A Nemzeti Atlétikai Központ részeként megépült Robinson híd egyedi kialakításából adódó geometriai kihívásokra válaszul újfajta tervezési megközelítést alkalmaztunk az acélszerkezetek tervezése során. A térben ívelő főtartó szerkezetet változó irányú, az igénybevételeket követő, különböző átmérőjű kábelek függesztik a döntött, kúpos pilonra. A csomópontok kialakítását, a különböző építési fázisokban a geometriát, valamint a tolási fázisok alakirányítását a számos változót és paramétert magába foglaló vizuális programozási környezet segítségével tudtuk egyszerűen és gyorsan megoldani, a tervezés és kivitelezés során kézben tartani.
Miskolc, Harsányi felüljáró, járműütközés miatti kár helyreállításának tervezése – Szarka Judit
(Magyar Közút NZrt., vezető mérnök)
ÖSSZEFOGLALÁS:
Miskolcon, a 3. sz. főút déli (Budapest felőli) bevezető szakasza fölött 1979-ben épült egy felüljáró. A KRESZ szerint a 4,0 m-nél magasabb járművek magasságilag túlméretesnek számítanak, ezért csak a közút kezelőjétől kapott útvonalengedély birtokában közlekedhetnek. A felüljáró alatt 4,5 m magas űrszelvény van biztosítva, ennek ellenére rendszeresek az alulról történő ütközések. A legutolsó, 2022. március 3-án történt ütközésben a 15 db feszített gerendából 13 sérült meg olyan mértékben, hogy a három nyílású híd középső nyílását teljes egészében át kell építeni. Jelenleg a hídon tehergépkocsik részére korlátozásokkal lehet közlekedni. Az átépítés tervezése folyamatban van.